|
Egy ajkai perkísérlet dokumentumai Egy a Veszprém megyei Naplóban tervezett újságcikk készítéséhez
közérdekű adatokat szerettem volna megtudni az ajkai önkormányzat
egyik közalapítványától, illetve hivatalától, hogy azokat a nyilvánosság
előtt összevessem a különböző választási fórumokon elhanzott ígéretekkel. From: Gyorffy Arpad To: Ajkai Kistérség Többcélú Társulás Sent: Friday, March 03, 2006 10:18 AM Subject: Informacio kerese Kerekes Balinttol Kerekes Bálint térségmenedzser, kuratóriumi elnök részére Tisztelt Kerekes Úr! Mint a Látóhatár programban illetékes személytől az alábbi közérdekű adatokat szeretném megtudni: - jelenleg milyen önkormányzatok csatlakoztak a programhoz - milyen kifizetések - cél, tartalom, összeg - történtek a program, illetve az ahhoz közvetlenül kötődő korábbi együttműködés alapján. (Gondolokk itt az iszkázi munkahelyteremtésre, az eddig lezajlott szűrővizsgálatokra és a sajtóban hasonló összefüggésben kommunikált ügyekre.) Üdvözli
From: Kerekes Bálint To: gyorffy.arpad@ Sent: Friday, March 03, 2006 11:26 AM Kedves Árpád! Köszönöm megtisztelő érdeklődését a Látóhatár programmal kapcsolatban, a mellékelt táblázatban megtalálja azokat az információkat, melyek reményeim szerint kielégítik kíváncsiságát. Bízom abban, hogy végre valamely pozitív dologgal kapcsolatban is sikerül megjelenítenie nevemet a naplóban, mert az elmúlt fél év során leginkább csak negatív szereplője voltam az Ön által írt cikkeknek, mely engem ugyan nem zavar, de a családomat sérti. Amennyiben a programmal kapcsolatos bármely információval még rendelkezésére állhatok, úgy kérem hívjon a 30/536-4115 telefonszámon, hogy kérdéseire választ adhassak. Üdvözlettel: Kerekes Bálint Melléklet: „latohatar.doc”
From: Gyorffy Arpad To: Kerekes Bálint Sent: Friday, March 03, 2006 9:13 PM Subject: Re: kozerdeku adatok kerese Tisztelt Kerekes Úr! Nagyon köszönöm a szerződést megkötő települések névsorának megküldését. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanom, hogy a második kérdésemre nem kaptam választ. Talán nem eléggé érthetően fogalmaztam meg. Az eredetileg így szólt: - milyen kifizetések - cél, tartalom, összeg - történtek a program, illetve az ahhoz közvetlenül kötődő korábbi együttműködés alapján. (Gondolok itt az iszkázi munkahelyteremtésre, az eddig lezajlott szűrővizsgálatokra és a sajtóban hasonló összefüggésben kommunikált ügyekre.) Tehát nem arra vagyok kíváncsi, hogy mit ígértek, ígérnek, hanem amit már konkrétan ki is fizettek. Összegszerűen. Annyival egészíteném ki a kérdést, hogy ha a közalapítvány létrehozása előtt történt a kifizetés, akkor az milyen forrásból történt. Amennyiben továbbra sem érthető e kérdésem, kérem, jelezze. Levelének második felével nem tudok mit kezdeni. Én tudásom, értékrendem szerint nyilvánosságot próbálok teremteni olyan dolgoknak, amelyek szerintem a nyilvánosságra tartoznak. A munkámban igyekszek objektíven, részrehajlás nélkül megnyilvánulni. Amennyiben az írásaimban valótlan dolgokat állítottam volna, vagy más módon sérteném a kapcsolódó szabályokat, javaslom éljen a megfelelő jogi eszközökkel. Üdvözli Győrffy Árpád
From: Kerekes Bálint To: gyorffy.arpad@ Sent: Monday, March 06, 2006 3:44 PM Subject: "közérdekű" adatok :) Kedves Árpád! Látóhatár programunk március hónapban fogja elérni a kívánt fordulatszámot, ugyanis a pénzügyi támogatások határidejét ekkorra állapítottuk meg. Jelenleg már mind a szükséges kuratóriumi döntések, mind pedig Ajka város képviselőtestületének költségvetési határozata is megszületett, így ebben a hónapban fognak megtörténni azok a támogatások, melyek a szerződéskötések alkalmával rögzítésre kerültek. Ha elfogad tőlem egy baráti tanácsot; talán izgalmasabb lehetne a programunkról szóló cikke, ha azt március végén a megígért támogatások utalása után közölné. Jelen állapotban ugyanis csak az egészségszűrésen részt vevők 1.000,- Ft / fő költség hozzájárulását fizettük ki, természetesen az ígért 30 napos határidőn belül. Az iszkázi csökkent munkaképességűeket foglalkoztató üzem létrehozásának támogatása nem az alapítványon keresztül történt, hiszen az – mint Ön is tudja – jóval az alapítvány létrejötte előtt megvalósult, így az üggyel való további felvilágosítás érdekében kérem keresse meg Schwartz Béla polgármester urat. Természetesen a munkahelyteremtés elősegítése mellett azért egyéb támogatást is nyújtunk az iszkázi önkormányzatnak, hiszen évente 250.000,- forinttal támogatjuk a Nagy László emlékházat (ha lesz dolga arrafelé feltétlenül nézze meg!), valamint a kertai iskola vizesblokkjának felújítását is támogatjuk 5.000.000,- forinttal ez az iszkázi lakosok után: 428 fő x 2.600,- Ft = 1.608.424,- Ft-ot jelent. Üdvözlettel: Kerekes Bálint
From: Gyorffy Arpad To: Kerekes Bálint Sent: Monday, March 06, 2006 4:02 PM Subject: Re: "közérdekű" adatok :) Tisztelt Kerekes Bálint! Mint jeleztem, közérdekű adatokat kértem Öntől nem baráti jótanácsot. Levelét csak úgy értelmezhetem, hogy a közalapítványnál rendelkezésre álló pénzből még semmit sem fizettek ki. Bár nem tárgya levelemnek, tájékoztatom, hogy az iszkázi Nagy László Emlékházban az elmúlt évben legalább ötször jártam. Ismerem a viszonyokat. Üdvözli Győrffy Árpád
From: Gyorffy Arpad - PLT To: Kommunikációs Vezető Sent: Monday, March 06, 2006 5:36 PM Subject: Re: reagáló sajtótájékoztató Tisztelt Kommunikációs Vezető Úr! Március 3-án az alábbi levéllel kerestem meg Kerekes Bálint urat: Kerekes Bálint térségmenedzser, kuratóriumi elnök részére Tisztelt Kerekes Úr! Mint a Látóhatár programban illetékes személytől az alábbi közérdekű adatokat szeretném megtudni: - jelenleg milyen önkormányzatok csatlakoztak a programhoz - milyen kifizetések - cél, tartalom, összeg - történtek a
program, illetve az ahhoz közvetlenül kötődő korábbi együttműködés
alapján. (Gondolokk itt az iszkázi munkahelyteremtésre, az eddig lezajlott
szűrővizsgálatokra és a sajtóban hasonló összefüggésben kommunikált
ügyekre.) Kerekes úr a csatlakozott települések névsorát megadta, de a kifizetésekkel kapcsolatban csak az alábbi választ kaptam: Látóhatár programunk március hónapban fogja elérni a kívánt fordulatszámot, ugyanis a pénzügyi támogatások határidejét ekkorra állapítottuk meg. Jelenleg már mind a szükséges kuratóriumi döntések, mind pedig Ajka város képviselőtestületének költségvetési határozata is megszületett, így ebben a hónapban fognak megtörténni azok a támogatások, melyek a szerződéskötések alkalmával rögzítésre kerültek. Ha elfogad tőlem egy baráti tanácsot; talán izgalmasabb lehetne a programunkról szóló cikke, ha azt március végén a megígért támogatások utalása után közölné. Jelen állapotban ugyanis csak az egészségszűrésen részt vevők 1.000,- Ft / fő költség hozzájárulását fizettük ki, természetesen az ígért 30 napos határidőn belül. Az iszkázi csökkent munkaképességűeket foglalkoztató üzem létrehozásának támogatása nem az alapítványon keresztül történt, hiszen az – mint Ön is tudja – jóval az alapítvány létrejötte előtt megvalósult, így az üggyel való további felvilágosítás érdekében kérem keresse meg Schwartz Béla polgármester urat. Így a fentieknek megfelelően Önöktől, Schwartz Béla polgármester úrtól, vagy más illetékestől szeretném megtudni, hogy a Látóhatár programmal kapcsolatban eddig milyen, mekkora kifizetések történtek, s ezeket milyen forrásból valósították meg. (A sajtóban megjelent hírek alapján gondolok esetleg, a szűrésekkel kapcsolatos kifizetésekre és az Iszkáznak, talán Noszlopnak - illetve az érintett cégeknek - adott munkahelyteremtési támogatásra.) Üdvözlettel Győrffy Árpád újságíró From: Gyorffy Arpad To: Kerekes Bálint Sent: Monday, March 06, 2006 5:40 PM Subject: Re: "közérdekű" adatok :) Tisztelt Elnök Úr! Előző levelemet azzal szeretném kiegészítíteni, hogy javaslatának megfelelően Schwartz Béla polgármesterhez - illetve Üveges Sándor kommunikációs vezetőhöz fordultam az adatokért. Ugyanakkor szeretném megkérni, hogy küldje meg számomra a levelében említett "kuratóriumi döntéseket". Üdvözli Győrffy Árpád újságíró A kérésekre választ azóta sem kaptam. Az ügyben 2006.04.24-én az alábbi tartalmú feljelentést tettem az Ajka Városi Ügyészségen:
2006. március 3-án közérdekű adatot kértem Kerekes Bálinttól, az Ajkai Kistérségért Közalapítvány kuratóriumának elnökétől elektronikus levélben újságíróként. Kerekes Bálint részben megválaszolta a feltett kérdéseket, illetve tájékoztatott arról, hogy mely adatok nem állnak rendelkezésére. Ugyanakkor azt is megírta, hogy az üggyel kapcsolatban születtek kuratóriumi döntések. Újabb levélben kértem a kuratóriumi döntések megküldését - március 6-án. Választ kérésemre nem kaptam. Ezzel egyidőben Üveges Sándortól, az ajkai polgármesteri hivatal kommunikációs vezetőjétől elektroniukus levélben kértem azokat az adatokat, melyek a kuratóriumnál nem álltak rendelkezésre. Választ a kérésemre nem kaptam. Véleményem szerint az érintettek nem tettek az 1992. évi 63. törvény 19. paragrafus első bekezdésében megfogalmazott tájékoztatási kötelezettségüknek és ezzel elkövették a közérdekű adatokkal való visszaéllés vétségét. Kérem az elkövetők felelősségrevonását. Feljelentésemet a közéleti nyilvánosság erősítéséért teszem. A hivatkozott elektronikus levelek másolatát csatoltam a fejelentéshez.
Ajka Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Vizsgálati Alosztály Ügyszám: 19060417/2006 bü. HATÁROZAT
A Btk. 177/B. § (1) bekezdés a. pontjába ütköző és aszerint minősülő tájékoztatási kötelezettség megszegésével elkövetett visszaélés közérdekű adattal vétségének megalapozott gyanúja miatt Győrffy Árpád feljelentése alapján folytatott nyomozást a Be. 190.§ (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a 190.§ (2) bekezdés első mondatára, - mivel
a cselekmény nem bűncselekmény - A határozatot kézbesíteni kell: 1./ Győrffy Árpád 8291 Nagyvázsony, Szigony utca 7. sz. alatti lakosnak. 2./ Ajka Városi Ügyészségnek A határozat ellen a Be. 195. § (1) bekezdése alapján panasznak van helye, amelyet a közléstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó nyomozó hatósághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az Ajkai Városi Ügyészség nyomozást rendelt el Győrffy Árpád Nagyvázsony, Szigony utca 7. szám alatti lakos feljelentése alapján, aki 2006.03.03-án újságíróként közérdekű adatot kért Kerekes Bálinttól az Ajka Kistérségért Közalapítvány Kuratórium elnökétől, valamint Üveges Sándortól az Ajkai Polgármesteri Hivatal kommunikációs vezetőjétől, azonban az érintettek nem tettek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A nyomozás során elvégzett kihallgatások, valamint a rendelkezésre bocsátott iratok vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy Üveges Sándor továbbította Győrffy Árpád kérését az válasz adására illetékes személy felé. Megállapítható továbbá, hogy Győrffy Árpád az e-mailekben közérdekű adatokról kért tájékoztatást Kerekes Bálinttól. Kerekes Bálint a kért adatokról a tájékoztatást megadta. Győrffy Árpád azt nem határozta meg, hogy milyen formában, terjedelemben, milyen mellékletekkel kéri a tájékoztatást. A Btk. 177/B.§. / 1 / bekezdés a.pontjában meghatározott közérdekű adattal visszaélést az követi el, aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megstegésével tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Kerekes Bálint ugyan a lehető legszűkszavúbban, de válaszolt a feltett közérdekű adatokra vonatkozó kérdésekre, így vele szemben a büntetőjogilag értékelhető mulasztás nem állapítható meg. Tekintettel arra, hogy, a feljelentés tárgyát képező cselekmény nem bűncselekmény, ezért a rendelkező részben fogaltak szerint a nyomozást megszüntetem. Ajka, 2006. év 08. hó 10. nap Nagy
József alezredes (A nyomozást közvetlenül Süveges Róbert rendőrhadnagy végezte.) Panasz
az Ajka Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Vizsgálati Alosztály 19060417/2006 bü ügyszámon, a nyomozás megszüntetéséről hozott határozatával szemben.
Álláspontom szerint téves a határozatnak az a megállapítása, mely szerint az érintett cselekmény nem bűncselekmény, hisz az ügyben illetékes személyek nem teljesítették az 1992. évi 63. törvényben foglalt kötelezettségüket, s ezzel elkövették az 1978. évi IV. törvény 177/B. § (1) a) pontjában meghatározott vétséget. Kérem ezért a nyomozást megszüntető határozat visszavonását és az eljárás folytatását azok ellen a személyek ellen, akik a közérdekű adatokkal való visszaélést elkövették. Az ajkai önkormányzat tevékenységével kapcsolatban Üveges Sándor kommunikációs vezetőhöz benyújtott közérdekű adatokra vonatkozó kéréssel kapcsolatban a nyomozó hatóság rendezettnek tekinti az ügyet azzal, hogy a kommunikációs vezető továbbította a kérést a válaszadásra illetékes személynek, ezzel teljesítette kötelességét, így szerinte nem történt bűncselekmény. Én nem Üveges Sándort jelentettem fel, hanem azt az illetékest, aki visszaélt a közérdekű adatokkal. A kérésemet azért hozzá nyújtottam be, mert ez a kialakult gyakorlat. De ahogy a feljelentéshez csatolt levélben is olvashatják, a választ az illetékestől vártam: „Önöktől, Schwartz Béla polgármester úrtól, vagy más illetékestől szeretném megtudni, hogy a Látóhatár programmal kapcsolatban eddig milyen, mekkora kifizetések történtek, s ezeket milyen forrásból valósították meg...” A feljelentésben sem a kérés címzettjével, hanem az érintettekkel szemben kértem a fellépést. Üveges Sándor itt is csak úgy szerepel, mint a kérés címzettje: „Véleményem szerint az érintettek nem tettek eleget az 1992. évi 63. törvény 19. paragrafus első bekezdésében megfogalmazott tájékoztatási kötelezettségüknek és ezzel elkövették a közérdekű adatokkal való visszaélés vétségét. Kérem az elkövetők felelősségre vonását.” - fogalmaztam a feljelentésben. A június 12-i kihallgatáson is elmondtam, hogy nem egy megnevezett személy ellen tettem a feljelentést, hanem az ellen, aki a közérdekű adatokkal való visszaélést elkövette. Az az érintett hivatal és a tisztelt hatóság dolga, hogy a nyomozás során tisztázza, ki az illetékes. Amennyiben az eljárási hibát nem tudják korrigálni, természetesen nincs akadálya annak, hogy új feljelentést tegyek az ügyben hangsúlyozottan ismeretlen tettes ellen. Hisz ahogy az eljárás során is igazolódott, nem kaptam választ a közérdekű adat megszerzésére irányuló kérésemre. Így ezzel valaki elkövette a fent említett vétséget. Álláspontom szerint téves az Ajkai Kistérségért Közalapítvány kuratóriumának elnökéhez címzett közérdekű adatra vonatkozó kérésemmel kapcsolatos döntésük is. A feljelentés szerint „Kerekes Bálint részben megválaszolta a feltett kérdéseket, illetve tájékoztatott arról, hogy mely adatok nem állnak rendelkezésére. Ugyanakkor azt is megírta, hogy az üggyel kapcsolatban születtek kuratóriumi döntések. Újabb levélben kértem a „kuratóriumi döntések” megküldését - március 6-án. Választ kérésemre nem kaptam.” A feljelentést azért tettem, mert a „kuratóriumi döntéseket” nem kaptam meg. A határozatuk szerint „Kerekes Bálint ugyan a lehető legszűkszavúbban, de válaszolt a feltett közérdekű adatokra vonatkozó kérdésekre.” A „kuratóriumi döntések” megküldésével kapcsolatban ez az állítás nem felel meg a valóságnak, hisz erre a kérésre nemhogy szűkszavúan, sehogy sem válaszolt a címzett, sem más. Az a kérésem előtt megküldött település és ígéret lista, amit Kerekes Bálinttal megegyezően Önök válasznak tekintenek, nem tekinthető válasznak. (Mivel ez a levél a korábbi anyagok között nem szerepelt, talán a nyomozó hatóság is csak a terhelt elbeszélése alapján ismeri, ezért mellékelem a panaszom végén.*) A nyomozó hatóság szerint azért fogadható el „kuratóriumi döntésként” egy korábbi, cím és tárgy megjelölés nélküli település és adat felsorolás, mert nem adtam meg előre „milyen formában, terjedelemben, milyen mellékletekkel kérem a tájékoztatást”. Az 1992. évi 63.. törvény szerint az illetékeseknek mindenféle előzetesen megadott kritérium nélkül pontos tájékoztatást kell nyújtani. Az általam idézőjeles formában, tehát az eredeti tartalommal, szöveggel kért kuratóriumi döntés kiadásánál különösen fölösleges bármely szempont előzetes megadása, hisz az egy kötött formájú határozat, amit nem lehet helyettesíteni egy a kérés megküldése előtt írt település és ígéret felsorolással. Egyébként is, az ügyben való fellépésem pontosan arra irányult - ahogy azt a kihallgatások során is elmondtam -, hogy a valós tényeket megismerjem, s azokat a nyilvánosság előtt szembesíteni tudjam a különböző rendezvényeken elhangzott, írásban megjelent, sokszor egymásnak ellentmondó ígéretekkel. Újságíróként ez a kötelességem és egyúttal a jogszabályok által garantált lehetőségem. A fentiek alapján kérem a nyomozást megszüntető határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását azok ellen, akik a közérdekű adatokkal való visszaélést elkövették. 2006. augusztus 20. Győrffy
Árpád újságíró * Mivel az érintett dokumentum az előzmények között szerepel, itt nem idézzük újra. Ajkai Városi Ügyészség Ajka B.380/2006/7. szám
Határozat A közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt az Ajkai Rendőrkapitányságon 417/2006.bü. számon folyamatban lévő bűnügyben megvizsgáltam Győrffy Árpád feljelentőnek a nyomozó hatóság 2006. augusztus 10. napján kelt a Be.190.§ /1/ bekezdésének a./ pontjára alapított, a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozata ellen benyújtott panaszát a nyomozati iratokkal együtt. A panaszt mint alaptalant a Be.199.§ /1/ bek. b./ pontja alapján e l u t a s í t o m. A határozatot Győrffy Árpád feljelentőnek azzal kézbesítem, hogy ellene a Be.195.§ /5/ bekezdése alapján további panasznak helye nincs, de a feljelentő a Be.199.§ /2/ bekezdésének b./ pontja alapján a határozat közlésétől 60 napon belül -a törvényben meghatározott módon- pótmagánvádlóként léphet fel. Indokolás Az Ajkai Rendőrkapitányságon közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt azért indult büntetőeljárás, mert Győrffy Árpád a feljelentése szerint 2006. márciusában közérdekű adatnak minősülő információkról - így arról, hogy a közalapítvány kit, milyen céllal és milyen összeggel támogat - kért tájékoztatást az Ajkai Kistérségért Közalapítvány kuratóriumának elnökétől,. Kerekes Bálinttól, majd az Ajkai Polgármesteri Hivataltól, azonban a kért tájékoztatásra nem kapott kielégítő választ. Az Ajkai Rendőrkapitányság 2006. augusztus 10. napján kelt 417/2006.bü. számú határozatával a nyomozást megszüntette figyelemmel arra, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény. Győrffy Árpád feljelentő a nyomozó hatóság ezen intézkedése ellen törvényes határidőn belül panaszt jelentett be. A panasz alaptalan. A Btk.177/B.§ /1/ bekezdésébe ütköző közérdekű adattal visszaélés vétségét az követi el, aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, illetve hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz. A nyomozati iratok felülvizsgálata során megállapítottam, hogy a nyomozó hatóság megszüntető határozatának indoklásában foglaltakat a nyomozás során beszerzett bizonyítékok - becsatolt email-másolatok, Kerekes Bálint és Üveges Sándor tanúvallomása - alátámasztják. Megállapítottam, hogy a feljelentő által feltett kérdéseket a közérdekű adat kezelője, Kerekes Bálint megválaszolta, ezzel eleget tett a Btk.-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének. A fentiekre figyelemmel a nyomozó hatóság megszüntető határozata törvényes és megalapozott. A feljelentőt tájékoztatom továbbá, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések, és a bírói gyakorlat alapján a közérdekű adat kezelője nem kötelezhető egyéni kérelem alapján adatközlésre, az alábbiak szerint: A Btk. fenti törvényi tényállásához kapcsolódó háttérjogszabály, a személyes adatok és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény /Avtv./ 2.§ 4. pontja alapján megállapítható, hogy az Ajkai Kistérségért Közalapítvány kezelésében lévő adatok közérdekűek. A Veszprém Megyei Bíróság az Ajkai Kistérségért Közalapítványt 2006. január 16. napján kelt TK.60.152/2005/3. számú végzésével kiemelkedően közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba. A folyamatosan követett bírói gyakorlat szerint a közérdekű adat kezelője nem kötelezhető egyéni kérelem alapján adatközlésre, ha az adat nyilvánosságra hozatalának módját jogszabály rendezi és annak az adatközlő eleget tett (EBH.2002/637. szám). Az adat kezelője ebben az esetben akkor sem kötelezhető egyéni kérelem alapján felvilágosítás adására, ha az egyéni kérelmező előbb kéri az adatok közlését, mint ahogy azok nyilvánosságra kerülnek (BH.2004/16. szám). Figyelemmel arra, hogy a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény /a továbbiakban: Ksztv./ 7.§ /1/ bekezdése szerint a közhasznú szervezet legfőbb szervének és ügyintéző-képviseleti szervének /kuratórium/ ülései nyilvánosak, így Györffy Árpád feljelentőnek lehetősége lett volna arra, hogy az általa feltett kérdésekre a kuratórium ülésein - élve a Ksztv.7.§ /3/ bekezdésének c./ pontjában meghatározott iratbetekintési jogával - választ kapjon. A Ksztv.l9.§ /1/ bekezdése szerint a közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A/3/ bekezdés alapján a közhasznúsági jelentés tartalmazza a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A Ksztv.l9.§ /4/ bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet, míg az /5/ bekezdés szerint a közhasznú szervezet köteles a/2/ bekezdés szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. A fentiek alapján mégállapítható, hogy az Ajkai Kistérségért Közalapítvány, mint közhasznú szervezet közérdekű adatainak nyilvánosságra hozatalának módját jogszabály rendezi /Ksztv./, ezért az adat kezelője - Kerekes Bálint, Schwartz Béla - nem kötelezhető egyéni kérelem alapján adatközlésre. A fentiekre tekintettel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, ezért Győrffy Árpád feljelentőnek a nyomozó hatóságnak a Be.190.§ /1/ bekezdésének a./ pontján alapuló intézkedése ellen bejelentett panaszát, mint alaptalant, a Be.199.§ /1/ bekezdésének b./ pontja alapján elutasítottam. A Be.230.§ szerint ha pótmagánvádlóként kíván fellépni jogi képviselő útján az ügyben eddig eljárt elsőfokú ügyészségnél vádindítványt nyújthat be. Ajka, 2006. augusztus 29. napján Dr. Horváth Józsefné sk. városi vezető ügyész
A
fentiek szerint dr. Horváth Józsefné városi vezető ügyész sem bízott
igazán abban, hogy Nagy József alezredes álláspontja megáll a kuratóriumi
döntésekkel kapcsolatban. A "már megküldték" helyett ő a meg
sem kell küldeni indokkal utasította el a panaszom egyik felét, a másikkal
nem is foglalkozott. Álláspontját a "folyamatosan követett bírói
gyakorlat szerint" alakította ki. Talán szerencsés lenne, ha a
törvényi változásokat is ennyire folyamatosan követnék. Akár én is lehetnék, lehettem volna az aki ezt az eljárást elindítja. Ám ahhoz nagyobb anyagi erő, bátorság és egzisztenciális biztonság kell, hogy a 21. század első tizedének közepén valaki Veszprém megyében pótmagánvádlóként ilyen ügyben pert indítson. Így legfeljebb annyit tehettem, hogy az ügy nyilvános anyagait itt mementóként elhelyezem. Győrffy Árpád (2007. január 9.) Ráadásként - hogy az összes optimizmust kiöljem mindenkiből - az alábbiakban olvashatják
dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak és dr. Lomnici Zoltán,
a Legfelsőbb Bíróság elnökének korábbi levélváltását a dr. Horváth Józsefné
ajkai vezető ügyész indoklásában alkalmazott BH 2004/16-os határozat
ügyében. A dokumentumok az Adatvédelmi Biztos 2005. évi beszámolójának
mellékletében szerepelnek, elérhetők a hivatal
honlapján.
Dr. Lomnici Zoltán Legfelsőbb Bíróság elnöke
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
A közelmúltban az információszabadságot érintő több beadvány kapcsán kellett állást foglalnom a közérdekű adatok közlésének, illetve hozzáférhetővé tételének módjáról. Vizsgálataim során a beadványozók gyakran utaltak a Legfelsőbb Bíróság BH 2004.16. számú eseti döntésére, mely - egyebek mellett - azt tartalmazza, hogy "ha a közfeladatot ellátó szerv a kezelésében lévő közérdekű adatot már nyilvánosságra hozta, vagyis már közzétette, vagy más módon bárki számára hozzáférhetővé tette, akkor ezáltal eleget tett a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének, és további - egyes kérelmekre történő - közvetlen adatszolgáltatásra nem kötelezhető." A Legfelsőbb Bíróság ezen eseti döntése gyakran hivatkozási alap a közérdekű adatokat kezelő szervezeteknél, ha egyedi adatkéréseket nem kívánnak teljesíteni. Álláspontom szerint a Legfelsőbb Bíróság utóbbi időben követett gyakorlata nem áll összhangban korábbi döntéseivel, továbbá nem elégíti ki az alkotmánykonform értelmezés követelményét, ezért jogegységi eljárás indítványozására teszek javaslatot.
I. 1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Bszi.) 29. § (1) bekezdés a) pontja alapján akkor van helye jogegységi eljárásnak, ha (1) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy (2) az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges. Ami a jogegységi eljárás kezdeményezésének első esetét illeti, a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a "joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében tett indítvány - a jogegységi eljárás más eseteitől eltérően - azt feltételezi, hogy a felvetett elvi kérdésben már kialakult a joggyakorlat, jogegység van." A joggyakorlat akkor tekinthető kialakultnak, ha a "jogkérdést elvi jelleggel a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata (Bszi. 27. §) vagy a Legfelsőbb Bíróság Hivatalos Gyűjteményében közzétett elvi bírósági határozat [Bszi. 32. § (5) bekezdés ] avagy - az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig (Bszi. 105. §) - a Legfelsőbb Bíróság Irányelve, Elvi Döntése, kollégiumi állásfoglalása rendezi." Az Legfelsőbb Bíróság szerint ezeken az eseteken kívül "akkor is kialakultnak tekinthető a joggyakorlat, ha több olyan, a jogkérdésben egymással nem ellentétes jogerős bírósági határozat vált - közzététel révén - ismertté, amelyek általánosan elfogadottak, ezért azokat a bíróságok ítélkezésük során követik."1 Az Legfelsőbb Bíróság esetjogát vizsgálva a kialakult joggyakorlat továbbfejlesztésnek szükségességét három tényező indokolhatja. Az első az életviszonyokban bekövetkezett olyan változás, amelynek folytán a kialakult joggyakorlat nem, vagy kevéssé alkalmas érvényre juttatni "a normával célzott követelményt". Ebbe a körbe azon esetek tartoznak, amikor a norma szoros szövegolvasat alapján történő értelmezése ellentétbe kerül a norma mögöttes igazolási elvével (háttérigazolásával). A második esetben a jogszabály módosítása miatt szükséges a joggyakorlat továbbfejlesztése, mivel a normaváltozás folytán "a kialakult joggyakorlat szembe kerül a normatív követelménnyel". Ezzel a contra legem bírói jogértelmezés kialakulását kívánja megelőzni az Legfelsőbb Bíróság. A joggyakorlat továbbfejlesztésének harmadik esetében "olyan jogerős bírósági határozat születik, amely ugyan a kialakult joggyakorlattal nem ellentétes, mégis magában rejti az olyan származékos jogértelmezésnek a lehetőségét, veszélyét, amely a jogegységet megbontja". Ebben az esetben még nincs rivális, ellentmondó bírói jogértelmezés, csupán ennek lehetősége merül fel egy konkrét ügy kapcsán. A jogegységi eljárásra okot adó (2) esetben, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása iránti igény akkor merül fel, ha akár a Legfelsőbb Bíróság2, a Legfelsőbb Bíróság és alsóbb bíróságok3 akár kizárólag alsóbb bíróságok4 egymással ellentétes határozatokat hoztak. Nem feltétele a jogegységi eljárás indítványozásának, hogy közzétett legfelsőbb bírósági határozatok legyenek egymással ellentétesek5. Az adott jogkérdést rendező jogegységi határozat esetét kivéve, ebben az esetben nem feltétele a jogegységi eljárásnak az sem, hogy a Legfelsőbb Bíróság által közzétett határozatok legyenek ellentétesek, és az sem feltétel, hogy az LB Hivatalos Gyűjteményében közzétett elvi bírósági határozata, avagy - az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig - a Legfelsőbb Bíróság Irányelve, Elvi Döntése, kollégiumi állásfoglalása a jogkérdést ne rendezze. Erre a 2/2004. Közigazgatási jogegységi határozat példa, amely leszögezte: "[A]nnak ellenére, hogy e kérdéssel kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a KK 32. számú állásfoglalásának III. pontjában iránymutatást tett közzé, nem egységes a bírói gyakorlat annak a kérdésnek a megítélésében, hogy a felperesként pert indító helyi önkormányzat törvényes érdekeltségének hiánya miatt helye van-e a Pp. 130. § (1) bekezdésének g) pontjára hivatkozással a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetőleg e kérdésről csak a felek kérelme alapján, és az ügy érdemi vizsgálata során hozott ítéletben lehet dönteni." A gyakorlat vizsgálata alapján a jogegységi eljárás indítványozásának (2) esete kisegítő jellegű, tehát minden olyan jogkérdés tekintetében alapja lehet a jogegységi eljárás lefolytatásának, amelyben akár a Legfelsőbb Bíróság tanácsai, akár alsóbb bíróságok egymással ellentétes jogerős határozatokat hoztak.
II. 1. A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos jog parlamenti biztosaként hivatali elődömhöz hasonlóan igyekszem e jog érvényesülésének garanciáit erősíteni. Erre kötelez a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 24. § d) pontja is, amely kimondja, hogy az adatvédelmi biztos elősegíti a személyes adatok kezelésére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi rendelkezések egységes alkalmazását. 2. A közérdekű adatkérések tejesítésének ügyében az adatvédelmi biztosi álláspont a kezdetektől fogva töretlen és akként foglalható össze, hogy az Avtv. egész szelleméből az következik, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervezetek az adatok szolgáltatásánál akkor járnak el helyesen, ha az adatkérő által kért adatokat - hacsak ez nem ütközik kivételes nehézségbe, vagy nem jár méltánytalanul nagy költséggel -, abban a formában szolgáltatják, ahogyan ezt tőlük kérik. A közfeladatot ellátó szervek alkotmányos kötelezettségsége, hogy biztosítsák az általuk kezelt közérdekű adatok bárki által történő megismerését. Az utóbbi időszakban kialakult legfelsőbb bírósági álláspont szerint abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szerv a kezelésében lévő közérdekű adatot nyilvánosságra hozta, tehát bárki számára hozzáférhetővé tette, a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségét teljesítette. Ezért további - egyedi kérelmeken alapuló - közvetlen adatszolgáltatásra nem kötelezhető. Így az adatszolgáltatási kötelezettségnek úgy is eleget lehet tenni, ha - nyilvánosan kezelt adat esetén - a kötelezett az adat bárki számára hozzáférhető lelőhelyét jelöli meg. (BH 2004. 23.; BH 2004. 16.; 2002/1/637. sz. elvi határozat; Pf.IV.24 807/1999/8. szám határozat; Pfv.X.20 059/2002/4.) Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság korábbi gyakorlata alapján nem mentesültek a közfeladatot ellátó szervek a kezelésükben lévő közérdekű adatot nyilvánosságra hozatalával (bárki számára hozzáférhetővé tételével, jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségét teljesítésével) az egyedi adatszolgáltatási kötelezettség alól. Így a Legfelsőbb Bíróság BH. 1996. 193. számon közzétett döntésben a felperes az alperes jegyzőjétől azt kérte, hogy "másolatban küldje meg részére a képviselő-testület 1993. augusztus 19-i és 1993. szeptember 30-i üléséről készült jegyzőkönyvet, N. község 1990-1991-1992. évi vagyonleltárát, N. község közigazgatási területéről készült térképet, amely a belterületet és a külterületet helyrajzi szám szerint, az 1990. évi és az 1993. évi állapotnak megfelelően tünteti fel, az N.-en épülő tornaterem eredeti pályázati kiírását, az engedélyezett terveket, a kivitelező költségvetését, az építési napló adatait, az eddig kifizetett számlákat". Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy a kért adatok egy részét már hozzáférhetővé tette ("a képviselő-testület jegyzőkönyveit a Polgármesteri Hivatalban megtekintheti, a döntésekhez készített előterjesztéseket, mellékleteket a községi könyvtárban olvashatja, az önkormányzat törzsvagyonát az önkormányzat 9/1992. (VI. 30.) számú rendelete tartalmazza, a térképeket az ifjúsági klubban tekintheti meg, a tornaterem építéséhez készült pályázati kiírást a képviselő-testület jegyzőkönyve tartalmazza"), de a kereseti kérelem elutasításának nem az volt az indoka, hogy alperes a "kezelésében lévő közérdekű adatot nyilvánosságra hozta, tehát "bárki számára hozzáférhetővé tette", hanem az a - logikailag ezt követő - körülmény, hogy a felperes nem vállalta a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumok másolásának költségeit. A Legfelsőbb Bíróság Pfv.V.20.787/1995/3. számú határozatában - a fenti ügyhöz hasonló történeti tényállás mellett - nem tekintette az egyedi adatigénylés akadályának, hogy az önkormányzat a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet - az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 17. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - egyéb módon már hozzáférhetővé tette. Az egyedi adatigénylés elutasításának indoka ugyanis az volt, hogy a felperes nem eléggé határozott és konkrét igényt terjesztett elő, aminek hiányában közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem teljesítéséről az adatot kezelő szerv nem tudott megalapozottan dönteni, azaz nem tudott a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv megismerni kívánt részeiről másolatot készíteni. Álláspontom szerint tehát a Legfelsőbb Bíróság utóbbi időben követett - és a BH. 2004. 16. számú eseti döntésében is megjelenő - álláspontja ellentétes a korábbi gyakorlattal. 3. A közérdekű adatok hozzáférhetővé tételének sok módja ismert. Önkormányzatok például saját hivatalos lapjukban, a helyi újságban, az önkormányzat ügyfélszolgálata révén bárki számára hozzáférhetővé tehetik a működésükkel kapcsolatos dokumentumokat. E hozzáférhetővé tétel azonban aligha jelentheti azt, hogy mondjuk egy soproni illetőségű adatkérőnek Nyíregyházára kelljen utazni, hogy megismerhessen egy önkormányzati iratot. Örvendetes módon ma már egyre több önkormányzat működtet internetes honlapot, s teszi közzé dokumentumait elektronikus formában is. Magyarországon azonban ma még kisebbségben vannak azok, akiknek módjuk és megfelelő ismeretük van a tájékozódásnak ezt a formáját igénybe venni. Álláspontom szerint egy minisztérium felhívhatja a figyelmet arra, hogy a kért információt bárki az interneten is megtekintheti, ezzel azonban nem mentesül az alól, hogy egyedi adatkéréseket teljesítsen. Nemcsak az Avtv. rendszertani értelmezéséből következik a fenti álláspont, hanem annak betűjéből is. A 20. §-a szerint: "A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül - költségtérítés ellenében - a kérelmező másolatot kérhet. (2) A kérelem megtagadásáról - annak indokaival együtt - 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt. (3) A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője - legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig - költségtérítést állapíthat meg. A kérelmező kérésére a költség összegét előre közölni kell." A Legfelsőbb Bíróság 2004. 16. számú eseti döntése utal az Avtv. 19. § (2) bekezdésére, mely szerint: "Az (1) bekezdésben említett szervek rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat." A törvénynek ez a rendelkezése azonban az úgynevezett automatikus - azaz kérelem nélküli (ún. proaktív) - hozzáférhetővé tételt szabályozza. E rendelkezés nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a már bármilyen módon közétett adatokra vonatkozó eseti kérelmeket el lehetne utasítani. 4. A bírósági gyakorlat változására feltehetően az adhatott alapot, hogy az Avtv. miniszteri indoklása szerint "a 19. §-ban szabályozott tájékoztatási kötelezettségnek úgy is eleget lehet tenni, hogy az adat (pl. statisztikai adat) lelőhelyét megjelölik." Az Avtv. miniszteri indokolása az itt jelzetten túl számos egyéb ponton nincs összhangban a törvényhozó által elfogadott normaszöveggel. Engedje meg Elnök Úr, hogy itt most csupán egyre utaljak. Ilyen kivételnek nyoma sincs a szövegben, miközben az indokolás kimondja: "a közérdekű adatok nyilvánossága alapján nem lehet az egyes hatósági, bírósági eljárások adatait hozzáférhetővé tenni. Ezekre külön szabályok irányadók. Bíróság esetén például közérdekű adatként a működésére, tevékenységére vonatkozó általános tájékoztatást (statisztikai adatok, személyi, tárgyi feltételek stb.) lehet kérni." Megjegyzem továbbá, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 40. § (1) bekezdése alapján csak a törvényjavaslathoz csatolhat indokolást az előterjesztő, elvileg nincs alkotmányos vagy törvényben biztosított hatásköre a Jat. szerinti indokolást az elfogadott normaszöveghez igazítani. Álláspontom szerint alkotmányos demokráciában a jogalkalmazók, így a bíróságok mint a jogértelmezés végső értelmezési fórumai sem alapíthatják döntéseiket az egyébként alkalmazandó jogtétel [Avtv. 20. § (1) bekezdés] helyett egy másik jogszabályhelyhez (Avtv. 19. §) fűzött indokolására. Alkotmányos demokráciában a jogalanyokat csak az elfogadott, kihirdetett, bárki számára megismerhető normaszöveg korlátozhatja cselekvéseikben, nem pedig az előterjesztő szándéka. Az érintettektől nem várható el, hogy az indokolásban megtestesülő előterjesztői szándék feltételezett tartalmát vegyék figyelembe jogos/jogtalan magatartásuk iránytűjeként, vagy alapjogaik érvényesítésekor. Egy olyan fogalomét, amelynek jelentése egyrészt homályos, másrészt normatív erővel nem rendelkezik. 5. A fentieken túl a Legfelsőbb Bíróság utóbbi időben követett - és az adatvédelmi biztoséval ellentétes - gyakorlata az alkotmánykonform értelmezés követelményének sem felel meg. Megjegyzem, az alkotmánykonform értelmezés mint interpretációs módszer nemcsak az Alkotmánybíróság (AB) által alkalmazható, hanem minden jogalkalmazó, így a rendes bíróságok számára is igénybe vehető értelmezési eszköz.6 Míg az AB az alkotmánykonform értelmezést a támadott norma megsemmisítése helyett, annak az Alkotmánynyal összhangban levő értelmezési tartományának meghatározására használja, addig a bírák azzal, hogy a konkrét ügyben a jogszabály lehetséges értelmezési lehetőségei közül az Alkotmánynak megfelelőt alkalmazzák, a jogrendszer eseti döntésekre is kiterjedő alkotmányosságát biztosítják. Az általam következetesen képviselt álláspont jelenik az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 157/B. § (4) bekezdésében is: "amennyiben olyan adat megismertetésére irányul a kérelem, melyet már e rendelet szerinti módon kötelezően közzétettek, a kérelmezőt erről tájékoztatni kell - a fellelhetőséget is ideértve. Ez nem mentesíti a szervet az adatszolgáltatási kötelezettsége alól." Amennyiben továbbra is a BH 2004. 16. számon közzétett határozatban foglaltak lesznek irányadók, úgy eltérő, diszkriminatív szabályok érvényesülnének az R. és más jogszabályok alapján közzéteendő adatok vonatkozásában. Míg az R. hatálya alá tartozó adatok esetében egyedi kérelemre történő adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn, addig ez a kötelezettség más jogszabály által vagy egyéb módon közzéteendő közérdekű adatokra nem vonatkozna. Egy ilyen értelmezés a közérdekű adatkérés tárgyára tekintettel különböztetné meg az adatigénylőket. Mivel a közérdekű adat megismeréséhez való jog alapvető jog, így a megkülönböztetést a szükségesség-arányossági teszt alapján kellene igazolni, és nem látok olyan kényszerítő indokot, ami a jogalanyok eltérő kezelését indokolná.
*** A kifejtettekre tekintettel és az információszabadság érvényesítésével kapcsolatos egységes ítélkezés gyakorlat kialakítása érdekében kérem Elnök Urat, tegye megfontolás tárgyává, hogy élve a Bszi. 31. § (1) bekezdése a) pontjában biztosított jogával, az ügyben a jogegységi tanács eljárását indítványozza. Engedje meg, hogy - amennyiben erre igény mutatkozik - szakmai segítségemet felajánljam. Budapest, 2005. április 18. Megkülönböztetett tisztelettel: Dr. Péterfalvi Attila
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKE Dr.Péterfalvi Attila úrnak adatvédelmi biztos
Budapest
Tisztelt Adatvédelmi Biztos úr!
Az információszabadság érvényesülésével kapcsolatos bírósági gyakorlattal kapcsolatban jogegységi eljárás kezdeményezését javasoló levelére válaszolva arról tájékoztatom, hogy felvetéseinek körültekintő vizsgálata után meggyőződtem, jogegységi eljárás kezdeményezése nem indokolt. A felmerült jogkérdés a következő: a közfeladatot ellátó szerv akkor is köteles-e a kezelésében lévő közérdekű adatot egyéni kérelemre kiszolgáltatni, ha a kérdéses közérdekű adatnak a nyilvánossággal való megismertetését, az adatról való tájékoztatás idejét és módját külön jogszabály megállapítja, és annak a közfeladatot ellátó szerv maradéktalanul eleget tesz. A Legfelsőbb Bíróság ebben a jogkérdésben először a Pf.IV.25.573/2001. számú ügyben hozott érdemi határozatot. A Legfelsőbb Bíróság a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avt.) 19. és 20. §-a egybevetésével a következő álláspontot fogadta el. A kereset a perbe vont felsőoktatási intézmény felvételi rendjére vonatkozóadatok kiadására irányult. Az alperes a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásával kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét meghatározó 269/2000. (XIL26.) Korm. rendeletnek megfelelően valamennyi, a keresetben megjelölt adatot úgynevezett "felvételi tájékoztatóban" közzétette. Miután az alperes a felperes által kért valamennyi adatot ily módon mindenki számára hozzáférhetővé tette, azokat a felperes is megismerhette, ezért a felperes egyéni kérelmére az alperes - személyre szóló - adatközlésre nem volt köteles. A Legfelsőbb Bíróság ezért helybenhagyta a felperes keresetét elutasító elsőfokú ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság jogerős határozatát a felperes felülvizsgálattal támadta. A jogerős határozatot a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa Pfv.X.20.059/2002. szám alatt hatályában fenntartotta. Az utóbbi határozat 637. számon elvi határozatként megjelent a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében (2002. évi 1. kötet) és közzétették a BH 2004. évi 16. számú eseteként is. Az elvi határozat és a BH-ban közölt határozat úgynevezett kiemelt része egymástól kisebb részben eltér. Az elvi határozat ugyanis azt hangsúlyozza, hogy ha az adat nyilvánosságra hozatalának módját jogszabály rendezi és annak az adatközlő eleget tett, akkor nem köteles egyéni kérelem alapján adatközlésre.A BH-ban közölt határozat kiemelt része ugyanakkor nem különböztet aszerint, hogy a közzététel módját jogszabály rendezi-e, csupán azt hangsúlyozza, hogy ha a közérdekű adat bárki számára hozzáférhetővé vált, akkor az adatkezelő nem köteles az egyéni kérelmet teljesíteni. Annak ellenére, hogy a jogerős döntés kifejezetten a külön jogszabály által meghatározott közzététel teljesítéséhez fűzte azt a jogkövetkezményt, hogy az egyéni kérelemre való adatközlés nem indokolt, helyes az a jogértelmezés is, mely szerint, ha az adatkezelő - jogszabály kifejezett rendelkezése hiányában is - az általa kezelt közérdekű adatot bárki számára hozzáférhetővé tette, és a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségének ily módon eleget tett, egyéni kérelemre nem köteles az adatot külön is kiszolgáltatni. Az egyéni kérelmezőt azonban tájékoztatnia kell arról, hogy a nyilvánosságra hozott adatok hol lelhetők fel. Természetesen elképzelhető olyan tényállás, amikor az egyéni kérelmező igazolja, hogy számára valamilyen okból a közzétett adat nem vált megismerhetővé, vagy a megismerés különös erőfeszítést jelent számára. Ilyenkor indokolt a közérdekű adat kiadására irányuló egyéni kérelem teljesítése is. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában azonban ilyen eset nem fordult elő. Az Ön levelében szereplő korábbi bírósági határozatok az önkormányzatok képviselőtestületi üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó adatkérések kapcsán keletkeztek. Miután az önkormányzatok előzőleg nem tették bárki számára hozzáférhetővé a jegyzőkönyveket, és jogszabály sem határozza meg a testületi ülések jegyzőkönyveinek bárki részéről való megismerési rendjét, ezért nincs azonosság a korábbi határozatokkal és a Pf.IV.25.573/2001. számú ügyben elbírált jogkérdés között. E tényekre tekintettel nem helytálló az a következtetés, hogy megváltozott a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlata. Jogegységi eljárás lefolytatásának indokai ezért nem állnak fenn. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy mindenkinek joga van arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje. Nem ütközik az Alkotmány e rendelkezésébe az a bírói gyakorlat, amely a bárki számára hozzáférhető módon már nyilvánosságra hozott adatoknak egyéni kérelemre való (újabb) kiadását indokolatlannak tekinti. Budapest, 2005. június 22. Tisztelettel: Dr. Lomnici Zoltán
Dr. Lomnici Zoltán Legfelsőbb Bíróság elnöke
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
Köszönettel vettem levelét az információszabadság érvényesülésével kapcsolatos bírósági gyakorlatot illetően. Engedje meg, hogy utaljak arra, az Országgyűlés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Avtvm.) 12. § (3) bekezdése - 2005. június 1-jei hatállyal - módosította a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. § (2) bekezdését. A módosítás egyértelművé teszi azt az adatvédelmi biztos gyakorlatában kezdetektől fogva következetesen képviselt értelmezést, miszerint a közérdekű adat közzététele nem mentesíti az adott szervet az alól, hogy erre irányuló egyedi adatigénylés esetén az Avtv. 20. §-ának rendelkezései szerint hozzáférhetővé tegye az adott közérdekű adatot.
Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatában az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiságból következő legfontosabb államszervezeti szabály a hatalommegosztás, azon belül a hatalmi ágak elválasztásának elve. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ebből az elvből következik az a garanciális szabály, hogy az egyik hatalmi ág nem vonhatja el egy másik hatalmi ág jogosítványait, nem gyakorolhatja annak hatásköreit. [31/1990. (XII. 18.) ABH 1990. 136, 137.] Mivel az adatvédelmi biztos az Országgyűlés funkcionális értelemben vett egyik feladatát - a parlamenti kontrollt - ellátó intézmény vezetője, a fenti megállapításokat magamra is irányadónak tekintem. Ugyanakkor az Alkotmány 61. § (1) bekezdésébe foglalt közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapvető jog minél teljesebb érvényesülése érdekében a következőket tartom fontosnak megjegyezni. Az Avtvm. 2005. június 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor nem rendelkezik arról, hogy folyamatban levő ügyekben alkalmazhatják-e akár az alsóbb bíróságok, akár a Legfelsőbb Bíróság az Avtv. módosított 19. § (2) bekezdését. Álláspontom szerint az Avtv. 19. § (2) bekezdésének Alkotmány 2. § (1) bekezdésére vonatkoztatott értelmezése nem zárja ki, hogy az Avtv. idézett rendelkezését folyamatban levő ügyekben is alkalmazzák az alsóbb bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság. Ennek érdekében az alábbiakban összefoglalom az Alkotmánybíróság folyamatos jogviszonyokra kialakított visszamenőleges jogalkalmazásra vonatkozó gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogalkalmazói visszaható hatály tilalma - a retroaktív jogalkotás megítélésére alkalmazott AB-teszthez hasonlóan - nem abszolút érvényű, ezért a visszaható hatályú jogalkalmazás lehetőségének bizonyítása önmagában nem zárja ki, hogy akár alsóbb bíróságok, akár a Legfelsőbb Bíróság alkalmazzák az Avtv. 19. § (2) bekezdését folyamatban levő ügyekben. Az AB esetjogában ugyanis a normából fakadó visszaható hatályú alkalmazási kötelezettség vagy lehetőség megállapítása - a büntetőjogi szabályokat leszámítva - önmagában nem ok az alkotmányellenesség megállapítására. Az AB szerint a visszamenőleges jogalkotásból nem következik alkotmányellenesség, ha a jogalkotó úgy dönt, hogy a jogszabály hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő kötelezettségek csak akkor - és abban a mértékben - alkalmazhatók, amennyiben összességükben nem terhesebbek, mint a korábban hatályos rendelkezések.1 Ugyancsak nem vezet alkotmányellenességre, ha a jogszabály visszamenőlegesen rendelkezik ugyan, de ennek kihatása - a kötelezettség teljesítése - a jogszabály hatálybalépése után következik be.2 Ez utóbbi esetben - főszabály szerint - sem változtathatja meg hátrányosan a jogszabály a korábbi cselekmények jogi megítélését. (Ezen túlmenően a korábbi szabályok szerint lezárt jogviszonyokba is - kivételesen - alkotmányosan be lehet beavatkozni, ha azt a jogbiztonsággal konkuráló más alkotmányos elv elkerülhetetlenné teszi, és ezzel nem okoz az elérni kívánt célhoz képest aránytalan sérelmet.3) Végül nem alkotmányellenes a visszaható hatályú szabályozás a kizárólag jogot megállapító, jogot kiterjesztő, kötelezettséget enyhítő vagy más, a jogszabály valamennyi címzettje számára a korábbi szabályozásnál egyértelműen előnyösebb rendelkezést tartalmazó jogszabályok esetében. Álláspontom szerint az Avtvm. módosításának folyamatos ügyekben való bírói alkalmazása ez utóbbi esetkör alá vonható, mégpedig az állam és az egyén között fennálló jogviszonyban (közérdekű adat iránti igény teljesítése), amikor is az AB szerint a törvényhozó, illetve a jogalkalmazók - szemben a lezárt jogviszonyokkal és az egyének közötti jogviszonyokkal - nagyobb mozgástérrel rendelkezik a visszaható hatályú jogalkotásra, illetve jogalkalmazásra. A fentiek alapján nincs az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből következő akadálya annak, hogy akár az alsóbb bíróságok, akár a Legfelsőbb Bíróság ne csak az Avtvm. hatálybalépését követően indult ügyekben, hanem a folyamatban levő ügyekben is alkalmazzák az Avtv. 2005. június 1-jei hatállyal módosított 19. § (2) bekezdését, amelynek alapján a közérdekű adat közzététele nem mentesíti az adott szervet az alól, hogy erre irányuló egyedi adatigénylés esetén az Avtv. 20. §-ának rendelkezései szerint hozzáférhetővé tegye az igényelt közérdekű adatot. Kérem Elnök Urat, álláspontomat tegye megfontolás tárgyává. Budapest, 2005. október 24. Megkülönböztetett tisztelettel: Dr. Péterfalvi Attila
Legfelsőbb bíróság elnöke Dr.Péterfalvi Attila úrnak adatvédelmi biztos
Budapest
Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr!
A közérdekű adatokkal kapcsolatos újabb levelére válaszolva álláspontomról az alábbiakban tájékoztatom. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. § (3) bekezdésének a 2005. évi XIX.törvény (Avtvm.) 12. § (3) bekezdésével történt módosítása nem keletkeztet a Legfelsőbb Bíróságra "visszamenőleges hatályú alkalmazási kötelezettséget". A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (1) és (2) bekezdés értelmében, a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani. Jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Az Avtvm. 12. § (1) bekezdése szerint a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. A törvény kihirdetése 2005. április 29-én történt meg, az Avtv. idézett módosított rendelkezése tehát, amint arra Ön a levelében helyesen utalt, 2005. június 1-jével lépett hatályba, ezt követően kell alkalmazni. Az adott esetben nincs szó visszaható hatályú szabályozásról. Ami egyedi adatigénylés esetén az Avtv. 19. § (3) bekezdés értelmezését illeti, a Legfelsőbb Bíróság elé a módosítás hatályba lépése óta nem került olyan ügy, amelyben e jogszabály alkalmazása felmerült. Ezért az Ön levelében jelzett jogértelmezés helyességéről idő előtti lenne állást foglalni. Budapest, 2006. január 10. Tisztelettel: Dr. Lomnici Zoltán (171/H/2005 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||