2009. évi CXXXI. törvény az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezményének kihirdetéséről*

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanácsnak a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló, 2009. június 18-án Tromso-ban elfogadott Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés az Egyezményt és a 4. §-ban meghatározott nyilatkozatot e törvénnyel kihirdeti.
3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege, illetve hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
“Council of Europe Convention on Access to Official Documents
Preamble…
“Az Európa Tanács Egyezménye
a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről
Preambulum
Az Európa Tanács tagállamai és a jelen Egyezmény más aláírói
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti minél nagyobb egyetértés elérése a közös örökségüket képező eszmények és alapelvek megőrzése és megvalósítása érdekében;
emlékezetében tartva különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. cikkét, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény 6., 8. és 10. cikkét, az Egyesült Nemzetek Egyezményét az Információkhoz történő hozzáférésről; a Környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Egyezményt (Aarhus, 1998. június 25.) és az Európa Tanács 1981. január 28-i Egyezményét (ETS 108. sz.) az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során;
emlékezetében tartva továbbá az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1982. április 29-én elfogadott, a véleménynyilvánítás és az információ szabadságáról szóló Nyilatkozatot, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R (81) 19. sz. a közhivatalok által tárolt információkhoz történő hozzáférésről, az R (91) 10. sz. a köztestületek által tárolt személyes adatok harmadik felek részére történő továbbításáról, az R (97) 18. sz. a statisztikai célból gyűjtött és kezelt személyes adatok védelméről, az R (2000) 13. sz. a levéltárakhoz történő hozzáférésre vonatkozó Európai politikáról és az R (2002) 2. sz. a hivatalos dokumentumokhoz történő hozzáférésről szóló Ajánlásait;
figyelembe véve a közhatalmi szervek átláthatóságának fontosságát egy plurális, demokratikus társadalomban;
figyelembe véve, hogy a közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés jogának gyakorlása
i) információforrásként szolgál a nyilvánosság számára,
ii) segíti a közvélemény formálását a társadalom állapotával és a közhatalmi szervekkel kapcsolatban,
iii) elősegíti a közhatalmi szervek sértetlenségét, hatékonyságát, eredményességét és felelősségre vonhatóságát, így segítve legitimációjuk erősítését;
mindezek következtében úgy véli, hogy minden közérdekű adatot tartalmazó irat fő szabályként nyilvános és közölhető, és ezt csak más jogok és jogos érdekek védelme érdekében lehet korlátozni,
az alábbiak szerint állapodtak meg:

I. Fejezet

1. Cikk
Általános rendelkezések
1. Az alábbiakban megállapított elvek nem érintik azokat a nemzeti törvényeket, rendeleteket és nemzetközi egyezményeket, amelyek a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés jogát szélesebb körben ismerik el.
2. A jelen Egyezmény alkalmazása tekintetében:
a)
i) “közhatalmi szerv”:
1. a kormányzati és a közigazgatási szervek nemzeti, regionális és helyi szinten,
2. a jogalkotó és az igazságügyi szervek, ha a nemzeti jog szerint hatósági vagy igazgatási feladatot látnak el,
3. a természetes vagy jogi személyek, ha hatósági vagy igazgatási jogkört gyakorolnak.
ii) Az aláírás időpontjában vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozatával bármely Fél vállalhatja, hogy a “közhatalmi szerv” fogalma az alábbi egy vagy több elemet is magában foglalja:
1. a jogalkotó szervek egyéb tevékenységeik tekintetében,
2. az igazságügyi szervek egyéb tevékenységeik tekintetében,
3. természetes vagy jogi személyek, ha a nemzeti jog szerint közfeladatot látnak el, vagy közpénzeket használnak fel.
b) “közérdekű adatot tartalmazó irat”: bármely formában rögzített minden olyan információ, amelyet közhatalmi szervnél keletkezett vagy hozzá érkezett, és amely a szerv kezelésében van.

2. Cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés joga
1. A Feleknek megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítaniuk kell a jogot, hogy adatigénylés alapján hozzáférhessenek a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz.
2. A Feleknek meg kell tenniük a szükséges belső jogi intézkedéseket annak érdekében, hogy a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés a jelen Egyezményben foglalt rendelkezések szerint érvényesülhessen.
3. Ezeket az intézkedéseket legkésőbb akkor kell meghozni, amikor ez az Egyezmény az érintett Fél tekintetében hatályba lép.

3. Cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés lehetséges korlátozásai
1. A Felek korlátozhatják a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés jogát. A korlátozásokat törvényben pontosan meg kell határozni, és e korlátozásoknak a demokratikus jogállamban szükségesnek és az alábbi célok megóvása érdekében arányosnak kell lenniük:
a) nemzetbiztonság, honvédelem és nemzetközi kapcsolatok,
b) közbiztonság,
c) bűncselekmények megelőzése, felderítése és üldözése,
d) fegyelmi eljárások,
e) közhatalmi szerv által folytatott vizsgálat, felügyelet és ellenőrzés,
f) magánélet és egyéb jogos magánérdek,
g) üzleti és egyéb gazdasági érdek,
h) az állam gazdasági, monetáris és árfolyampolitikája,
i) a felek egyenlősége a bírósági eljárásokban és az igazságszolgáltatás megfelelő működése,
j) környezetvédelem vagy
k) a közhatalmi szerven belüli vagy a közhatalmi szervek közötti egyeztetések egy tárgykör vizsgálata során.
Az érintett Államok az aláírás időpontjában vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozattal kijelenthetik, hogy a királyi családdal és udvarral vagy az államfővel való kapcsolattartás is a lehetséges korlátozások közé tartozik.
2. A közérdekű adatot tartalmazó iratokban szereplő információhoz való hozzáférés megtagadható, ha az információ közlése sértené, vagy alkalmas arra, hogy megsértse az 1. bekezdésben említett érdekek valamelyikét, kivéve, ha az információ közléséhez a korlátozás indokául szolgáló érdeknél súlyosabb közérdek fűződik.
3. A Felek megfontolhatják egy olyan határidő megállapítását, amelyen túl az 1. bekezdésben említett korlátozások nem alkalmazhatók.

4. cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés iránti igények
1. A közérdekű adatot tartalmazó iratot igényelő személy nem köteles arra, hogy adatigénylését megindokolja.
2. A Felek biztosíthatják az igénylőnek a jogot, hogy személyazonosságát ne közölje, kivéve, ha a személyazonosság megadása elengedhetetlen az adatigénylés teljesítéséhez.
3. Az adatigényléssel kapcsolatos formai követelmények nem terjedhetnek túl azon, ami elengedhetetlen annak teljesítéséhez.

5. cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés iránti igényekkel kapcsolatos eljárás
1. A közhatalmi szervnek – amennyire ez ésszerűen lehetséges – segítenie kell az igénylőt az igényelt közérdekű adatot tartalmazó irat azonosításában.
2. A közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igénnyel minden olyan közhatalmi szervnek foglalkoznia kell, amelynek az irat a kezelésében van. Ha a közhatalmi szerv nem rendelkezik az igényelt közérdekű adatot tartalmazó irattal, vagy nincs hatásköre arra, hogy az adatigénylést teljesítse, akkor – ha ez lehetséges – az adatigénylést meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez, vagy az igénylőt tájékoztatnia kell arról, hogy mely hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez fordulhat.
3. A közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igények elintézése során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
4. A közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igényekkel haladéktalanul foglalkozni kell. Az ezzel kapcsolatos döntést a lehető leggyorsabban vagy egy előre meghatározott, ésszerű határidőn belül kell meghozni, közölni és végrehajtani.
5. A közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igényt akkor lehet elutasítani, ha
i) a közhatalmi szerv segítsége ellenére az adatigénylés túl bizonytalan marad ahhoz, hogy az igényelt közérdekű adatot tartalmazó irat azonosítását lehetővé tegye, vagy
ii) az adatigénylés nyilvánvalóan ésszerűtlen.
6. Ha a közhatalmi szerv egészben vagy részben elutasítja a közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igényt, akkor az elutasítás alapjául szolgáló indokot közölni kell. Az igénylőnek joga van arra, hogy kérésére az elutasítás írásbeli indokolását megkapja a közhatalmi szervtől.

6. Cikk
A közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés módjai
1. Ha egy közérdekű adatot tartalmazó iratot hozzáférhetővé tettek, az igénylőnek joga van választani, hogy az eredeti példányt vagy annak egy másolatát megtekinti, vagy arról másolatot kér a választása szerinti – a szervnél elérhető – formában vagy formátumban, kivéve, ha az erre vonatkozó kívánsága ésszerűtlen.
2. Ha az iratban foglalt adatok egy része korlátozás alá esik, a közhatalmi szervnek a többi adatot ettől függetlenül hozzáférhetővé kell tennie. Minden felismerhetetlenné tételt egyértelműen jelezni kell. Ugyanakkor abban az esetben, ha az irat kivonatos változata félrevezető vagy érthetetlen, vagy ha az irat megmaradó részének hozzáférhetővé tétele nyilvánvalóan ésszerűtlen terhet jelent a közhatalmi szerv számára, az adatigénylés teljesítése megtagadható.
3. A közhatalmi szerv a közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférést úgy is biztosíthatja, hogy az igénylőnek könnyen hozzáférhető alternatív forrásokat ajánl.

7. Cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés költségei
1. A közérdekű adatot tartalmazó iratnak a közhatalmi szerv helyiségében történő megtekintését ingyenesen kell biztosítani. Ez nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy ebben a vonatkozásban, a levéltárakban és múzeumokban biztosított szolgáltatásokért díjat állapítsanak meg.
2. A közérdekű adatot tartalmazó irat másolatáért az igénylőtől díj kérhető, amelynek ésszerűnek kell lennie, és amely nem haladhatja meg a másolás és a kézbesítés tényleges költségét. A díjak mértékét közzé kell tenni.

8. Cikk
Jogorvoslati jog
1. Annak az igénylőnek, akinek a közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igényét a közhatalmi szerv kifejezetten vagy mulasztással, akár részleteiben vagy egészében elutasította, jogorvoslathoz van joga bíróság vagy más független és pártatlan, törvény által létrehozott testület előtt.
2. Az igénylőnek minden esetben joga van a gyors és kevéssé költséges jogorvoslati eljáráshoz, akár egy közhatalmi szerv által lefolytatott felülvizsgálati eljárás, akár az 1. bekezdés szerinti jogorvoslat formájában.

9. Cikk
Kiegészítő intézkedések
A Feleknek tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáféréshez való jogról és arról, hogy e jogot hogyan gyakorolhatják. Megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy
a) a közhatalmi szerveket az e jog végrehajtásával kapcsolatos feladataikról és kötelezettségeikről tájékoztassák,
b) információt szolgáltassanak a hatáskörükbe tartozó ügyekről és tevékenységekről,
c) az iratok kezelését hatékonnyá tegyék úgy, hogy azok könnyen hozzáférhetők legyenek, és
d) világos és előre rögzített szabályokat alkalmazzanak irataik megőrzésére és megsemmisítésére.

10. Cikk
Az iratok nyilvánosságra hozatala a közhatalmi szerv kezdeményezése alapján
A közhatalmi szervnek – arra alkalmas esetben – saját kezdeményezésére meg kell tennie a rendelkezésére álló közérdekű adatot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalához szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elősegítse a közigazgatás átláthatóságát és hatékonyságát, valamint ösztönözze a nyilvánosság tájékozott részvételét a közügyek vitelében.

II. Fejezet

11. Cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos szakértői csoport
1. A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáféréssel foglalkozó szakértői csoport évente legalább egyszer összeül abból a célból, hogy figyelemmel kísérje az Egyezmény Felek által történő végrehajtását, így különösen
a) jelentést készítsen azoknak a Felek által tett jogi és gyakorlati intézkedéseknek a megfelelőségéről, amelyek jelen Egyezmény rendelkezéseinek érvényesítését szolgálják;
b)
i) véleményt nyilvánítson minden olyan kérdésben, ami az Egyezmény alkalmazását érinti,
ii) javaslatokat készítsen az Egyezmény hatékony alkalmazásának és végrehajtásának egyszerűsítésére vagy fejlesztésére, beleértve bármely probléma azonosítását,
iii) információt cseréljen és beszámoljon a jelentős jogi, politikai vagy technológiai fejleményekről,
iv) javaslatokat készítsen a Felek Konzultatív Tanácsa részére az Egyezmény módosítására,
v) véleményt formáljon a 19. cikk szerint benyújtott, az Egyezményt érintő valamennyi módosító javaslatról.
2. A szakértői csoport információt és véleményt kérhet a civil szervezetektől.
3. A szakértői csoport legalább tíz és legfeljebb tizenöt tagból áll. A tagokat a Felek Konzultatív Tanácsa választja négyéves időszakra, amely megbízatás egyszer megújítható, egy olyan szakértői listáról, amelyre minden Fél két szakértőt javasolhat. A javasolt személyeket a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés területén elismert kiemelkedő szaktekintélyek közül kell kiválasztani. A listáról az egy adott Fél által javasolt személyek közül legfeljebb egy választható meg.
4. A szakértői csoport tagjai saját jogon vesznek részt az üléseken, feladataik ellátásában függetlennek és pártatlannak kell lenniük, és nem fogadhatnak el semmilyen utasítást a kormányoktól.
5. A szakértői csoport tagjainak választására vonatkozó eljárást a Miniszteri Bizottság határozza meg, az Egyezmény Feleivel folytatott konzultációt és egybehangzó hozzájárulásuk megszerzését követően, az Egyezmény hatálybalépését követő egy éven belül. A szakértői csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát.

12. Cikk
A Felek Konzultatív Tanácsa
1. A Felek Konzultatív Tanácsa a Felek egy-egy képviselőjéből áll.
2. A Felek Konzultatív Tanácsa abból a célból jön létre, hogy
a) megvizsgálja a szakértői csoport jelentéseit, véleményeit és javaslatait,
b) javaslatokat és ajánlásokat készítsen a Felek részére,
c) javaslatokat tegyen az Egyezmény módosítására a 19. cikk alapján,
d) véleményt formáljon a 19. cikk szerint benyújtott, az Egyezményt érintő valamennyi módosító javaslatról.
3. A Felek Konzultatív Tanácsát az Európa Tanács Főtitkára hívja össze az Egyezmény hatálybalépését követő egy éven belül annak érdekében, hogy megválassza a szakértői csoport tagjait. Ezt követően a Tanács legalább négyévenként egy alkalommal összeül, valamint minden esetben, ha a Felek többsége, a Miniszterek Bizottsága vagy az Európa Tanács Főtitkára kezdeményezi az összehívást. A Felek Konzultatív Tanácsa elfogadja saját eljárási szabályzatát.
4. A Felek Konzultatív Tanácsa minden ülés után jelentést tesz tevékenységéről a Miniszterek Bizottságának.

13. Cikk
Titkárság
A Felek Konzultatív Tanácsát és a szakértői csoportot az e Fejezetben meghatározott feladataik ellátása során az Európa Tanács Titkársága segíti.
14. Cikk
Jelentéstétel
1. Az Egyezménynek az érintett Szerződő Fél tekintetében történő hatálybalépését követő egy éven belül a Fél átfogó jelentést készít a szakértői csoportnak azokról a jogalkotási és egyéb intézkedésekről, amelyeket az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében tett.
2. Ezt követően a Felek a Konzultatív Tanács valamennyi ülését megelőzően jelentést küldenek a szakértői csoportnak az 1. bekezdés szerinti információk időszerűsítéséről.
3. A Felek a szakértői csoport részére minden információt megküldenek, amelyet a feladatai teljesítése érdekében kér.
15. Cikk
Nyilvánosság
A Felek által a szakértői csoportnak küldött jelentéseket, a szakértői csoport jelentéseit, javaslatait és véleményeit, valamint a Felek Konzultatív Tanácsának tevékenyégéről szóló jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.

III. Fejezet

16. cikk
Az Egyezmény aláírása és hatálybalépése
1. Az Egyezmény az Európa Tanács tagállamai részére aláírásra nyitva áll.
2. Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. Az Egyezmény az azt követő harmadik hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács tíz tagállama a 2. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően elismeri az Egyezmény kötelező hatályát.
4. Annak az Aláíró Államnak a tekintetében, amely az Egyezmény hatálybalépése után fejezi ki az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére vonatkozó szándékát, az Egyezmény a 2. bekezdés rendelkezéseinek megfelelő kötelező hatály elismerését követő három hónapos időszakot követő hónap első napján lép hatályba.
17. cikk
Csatlakozás az Egyezményhez
1. Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Egyezmény Feleivel való konzultáció után és egybehangzó hozzájárulásuk megszerezésével bármely államot, amely nem tagja az Európa Tanácsnak vagy bármely nemzetközi szervezetet felkérhet az Egyezményhez történő csatlakozásra. A döntést az Európa Tanács Alapító Okiratának 20. cikk d. pontja szerinti többségi döntéssel, valamint a Miniszterek Bizottságában a Felek döntési jogosultsággal felhatalmazott képviselőinek egybehangzó támogató szavazatával kell meghozni.
2. Annak az államnak vagy nemzetközi szervezetnek a tekintetében, amely az Egyezményhez az 1. bekezdés alapján csatlakozik, az Egyezmény a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál való letétbe helyezését követő három hónap elteltét követő hónap első napján lép hatályba.

18. Cikk
Területi alkalmazás
1. Az aláírás időpontjában vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor minden Állam kijelölheti azt a területet vagy területeket, ahol az Egyezmény alkalmazandó.
2. Az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozattal valamennyi Állam bármely későbbi időpontban kiterjesztheti ennek az Egyezménynek az alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott minden olyan területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős. E terület tekintetében az Egyezmény a nyilatkozatnak az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételét követő három hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.
3. A két előző bekezdés alapján tett valamennyi nyilatkozat visszavonható a nyilatkozatban meghatározott bármely terület tekintetében a Főtitkárhoz címzett bejelentéssel. A visszavonás a nyilatkozatnak az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételét követő három hónap eltelte utáni hónap első napjától hatályos.

19. Cikk
Az Egyezmény módosítása
1. Az Egyezmény módosítására javaslatot tehet bármely Fél, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, a szakértői csoport és a Felek Konzultatív Tanácsa.
2. Az Európa Tanács Főtitkára minden módosító javaslatot továbbít a Feleknek.
3. Minden módosítást meg kell küldeni a Felek Konzultatív Tanácsa részére, amely a szakértői csoporttal történő konzultációt követően megküldi a módosító javaslattal kapcsolatos véleményét a Miniszteri Bizottságnak.
4. A Miniszterek Bizottsága megvizsgálja a módosító javaslatot és valamennyi, a Felek Konzultatív Tanácsa által kiadott véleményt, és jóváhagyhatja a módosítást.
5. A Miniszterek Bizottsága által a 4. bekezdésnek megfelelően jóváhagyott módosítás szövegét elfogadás céljából továbbítani kell a Feleknek.
6. A 4. bekezdés szerint jóváhagyott módosítás az azt követő hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba, hogy minden Fél jelezte a Főtitkárnak, hogy a módosítást elfogadta.

20. Cikk
Nyilatkozatok
Az aláírás időpontjában, vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor a Felek az 1. cikk 2. bekezdésének, a 3. cikk 1. bekezdésének és a 18. cikknek megfelelően egy vagy több nyilatkozatot tehetnek. Ezekkel az információkkal kapcsolatban minden változást be kell jelenteni az Európa Tanács Főtitkárának.

21. Cikk
Felmondás
1. Minden Fél bármikor felmondhatja az Egyezményt az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítéssel.
2. A felmondás az értesítésnek a Főtitkár által történő kézhezvételétől számított hat hónap elteltét követő hónap első napján lép hatályba.

22. Cikk
Értesítések
Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács minden tagállamát és minden, a jelen Egyezményhez csatlakozó vagy csatlakozásra felkért államot és nemzetközi szervezetet értesít
a) minden aláírásról,
b) minden megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről,
c) ezen Egyezmény 16. és 17. cikke szerinti hatálybalépés időpontjairól,
d) minden, az 1. cikk 2. bekezdése, 3. cikk 1. bekezdése és 18. cikk szerint tett nyilatkozatról,
e) minden, az Egyezményt érintő cselekményről, értesítésről vagy tájékoztatásról.
A fentiek hiteléül az alulírott, erre kellőképpen meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták.
Készült Tromso-ban, 2009. június 18-án, angol és francia nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles; egy eredeti példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában kell letétbe helyezni. Az Európa Tanács Főtitkára megküldi az Egyezmény hiteles másolatát az Európa Tanács valamennyi tagállamának és az Egyezményhez való csatlakozásra meghívott valamennyi államnak és nemzetközi szervezetnek.”
4. § Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság az Egyezményhez a következő nyilatkozatot tegye. A nyilatkozat magyar nyelvű szövege és annak hivatalos angol nyelvű fordítása a következő:
“Az 1. cikkhez
Az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezménye 1. cikk 2. bekezdés a) ii) pontja értelmében a Magyar Köztársaság tájékoztatja az Európa Tanács Főtitkárát, hogy a Magyar Köztársaság nemzeti joga alapján a “közhatalmi szerv” fogalma tartalmazza az alábbiakat:
1. a jogalkotó szervek egyéb tevékenységeik tekintetében,
2. az igazságügyi szervek egyéb tevékenységeik tekintetében,
3. természetes vagy jogi személyek, amennyiben a nemzeti jog szerint közfeladatot látnak el, vagy közpénzeket használnak fel.”
“To Article 1
In accordance with Article 1, paragraph 2, point a) ii) of the Council of Europe Convention on Access to Official Dicuments, the Republic of Hungary informs the Secretary General of the Council of Europe, that for the of Republic of Hungary the definition of “public authorities” includes the following:
1. legislative bodies as regards their other activities,
2. judicial authorities as regards their other activities,
3. natural or legal persons insofar as they perform public functions or operate with public funds, according to national law.”
5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. és 3. § az Egyezmény 16. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) Az Egyezmény, illetve a 2. és 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.
*A jogszabály 2009. december 16-án hatályos állapota – megjelent 2009. december 14., Magyar Közlöny 181. szám